Vonzó arc, mélyre hatoló tekintet, szexis keblek, és formás test. Amikor úgymond beindul a kémia, nagyjából ezek alapján döntjük el, hogy valakivel ágyba bújunk-e, vagyis, hogy vonz-e bennünket annyira, hogy átadjuk magunkat a gyönyör élvezetének. Aztán jöhet a hidegzuhany! Amikor minden stimmel, csak éppen az nem, aminek a leginkább kellene.
Pedig, igazából ez a szervünk legalább annyira fontos, mint a szánk, amiről viszont bármikor nyugodtan beszélünk. Fullajtár Andrea erről sokat tud mesélni, hiszen már nyolc éve szerepel a Vagina monológok című darabban, és bizony több helyütt megdöbbentő volt a közönség első reakciója.
A színésznő szerint az is nagyon árulkodó volt, ahogyan a párok egymás mellett ültek, hiszen a testbeszéd is sokat elárul egy kapcsolat minőségéről, a benne élő gátlásokról.
Tökéletes nemi szerv legalább annyira nem létezik, mint tökéletes ember, azonban vonzó mindkettő lehet, az pedig, hogy kinek milyen az igazi teljesen szubjektív. Amíg a testünket sportolással vagy fogyó- esetleg hízókúrával is tökéletesíthetjük, addig az intim testrészünk kinézetén nem igazán lehet változtatni. Legalábbis idáig, az utóbbi időkben ugyanis a különböző korrekciós, vagy ha úgy tetszik tökéletesítő beavatkozások egyre közkedveltebbek lettek. A mell- és orrplasztika mellett, most már a vagina vagy pénisz tökéletesítését is vállalják a szakemberek.
Persze egyelőre csak egy nagyon szűk réteg, aki plasztikai sebészhez fordul, ha csupán esztétikai gondja van. A beavatkozások ugyanis jóval drágábbak, mint egy egyszerű gyantázás, ráadásul a gyógyulási folyamat is jelentősen hosszabb. Ezért a legtöbb szakember nem elsősorban nem a plasztikát ajánlja megoldás gyanánt.
Sokan mégis inkább a műtéti beavatkozásokat választják Az utóbbi évtizedekben a hazai plasztikai sebészek is egyre több intim műtétet végeznek. Ennek oka az lehet, hogy a "felnőttfilmek" és az egyre merészebb újságok miatt előtérbe kerültek a fedetlen nemi szervek, és sokan úgy vélik, a sajátjuk nem megfelelő. A férfiaknál ilyenkor legtöbbször vastagító műtétről van szó, amit általában saját testzsírral oldanak meg a sebészek, míg a nőknél a szeméremajkak korrekciója kerül előtérbe a leggyakrabban.
Ugyen nem vagina, de ide kívánkozik...
Miután egy ideig nyilvánosan is kímélte a péniszét a festékbe mártogatástól, Pricasso a napokban egy német tehetségshowban mutatta meg, hogy ecsete még mindig a régi, áll a Click! internetes oldalán.
Az RTL Das Supertalent showjában a pucéran, hússal-vérrel pingáló Tim Patch a három tagú zsürit sem hagyta hidegen, akik az alkotás művelete láttán alig bírták összeszedni az állukat, a végeredmény, azaz a festmény azonban mindent felülmúlt, és az ausztrál továbbjutott a következő fordulóba.
Tim Patch körülbelül négy évvel ezelőtt döbbent rá, hogy pénisze micsoda lehetőség számára. Azóta rengeteg képest festett, óránként akár három képet is képes nyélbe ütni, azaz fenékkel alapozni, és pénisszel kirajzolni. A művész bevallása szerint ugyanis gyorsan kell dolgoznia, a festék gyorsan szárad, és a bőrnek sem tesz túl jót. Ezért az alapozást mindig a fenekével viszi fel.
Currin was born in Boulder, Colorado, and grew up in Connecticut, where he studied painting privately with a renowned traditionally trained artist from Odessa, Ukraine, Lev Meshberg. He went to Carnegie Mellon University in Pittsburgh, where he obtained a BFA in 1984, and received a MFA from Yale University in 1986.
In New York City in 1989 he exhibited a series of portraits of young girls derived from the photographs in a high school yearbook, and initiated his efforts to distill art from traditionally clichéd subjects. In the 1990s, when political themed art works were favored, Currin brazenly used bold depictions of busty young women, mustachioed men and asexual divorcés, setting him apart from the rest. He used magazines like Cosmopolitan along with old issues of Playboy for inspiration for his paintings. When criticized for being sexist, Currin did not deny it, but did remark that he felt that "at that time didn't feel like a man and didn't feel like a woman." In 1992 a subsequent exhibition focused, less sympathetically, on well-to-do middle-aged women. Nonetheless, by the late 1990s Currin's ability to paint subjects of kitsch with technical facility met with critical and financial success, and by 2003 his paintings were selling "for prices in the high six figures". More recently, he has undertaken a series of figure paintings dealing with unabashedly pornographic themes.
John Currin 1962-ben született.
Boulderben született Colorado-ban, és Connecticut-ban nőtt fel, ahol festeni tanult egy híres, tradicionális képzésben részesült ukrán művésztől: Lev Meshberg-től. Később Pittshburgh-be ment a Carnegie Mellon University (egyetemre), ahol megszerezte a BFA-t 1984-ben (Bachelor of Fine Arts), majd
1986-ban megszerezte az MFA-t (Master of Fine Arts) a Yale University-n. 1989-ben kiállított egy portrésorozatot fiatal lányokról, amelyek egy gimnáziumi évkönyv fotói alapján készültek, és ezzel megkezdte a törekvését arra, hogy megtisztítsa a művészetet a tradicionális klisés témáktól. 1990-ben, amikor a politikai témájú művészeti munkák voltak kedveltek, Currin gyakran ábrázolt arcátlan megjelenésű, nagymellű, fiatal nőket, bajszos férfiakat, elkülönítve magát a többi művésztől. Olyan magazinokat használt inspirációként a festményeihez, mint a Cosmopolitan vagy régi Playboy-ok. Amikor szexista mivoltáért kritizálták, Currin nem tagadta azt, de megjegyezte, hogy "akkor nem érezte, hogy férfi, vagy nő lenne".
Mindazonáltal, a kései 1990-es években Currin képessége, hogy giccses témákat fessen magas szintű technikai adottsággal, találkozott a kritikai és anyagi sikerrel, és 2003-ra a festményei hat számjegyű összegekért keltek el. Mostanában figurális sorozatok festésébe kezdett, amelyek szégyentelenül pornografikus témájúak. A Whitney Museum of American Art-ban és a Chicago-i Museum of Contemporary Art-ban volt retrospektív kiállítása, és állandó gyűjteményekben vannak munkái a Hirshhorn Museum and Sculpture Garden-ben és a Tate Galériában. Currin jelenleg New York-ban él feleségével Rachel Feinstein-nel (aki egyben művésztársa).
